"Kaptunk egy házat és cserében kutyát sétáltatunk."

A legutóbbi bejegyzés óta nyáron nagycsaládunk visszafoglalta az elhagyott nagykovácsi otthont, és a korábbi közösségekbe boldogan visszaintegrálódtak a gyerekek. Aztán úgy alakult hogy a téli szünetben eljöhettünk megint ebbe a kis máltai városba és ma este elhangzott a blog címe a majdnem 7 éves szájából:
"Kaptunk egy házat és cserében kutyát sétáltatunk."
Az otthoni fagyos világból érkezve a mai 16-17 fokos szeles időjárás egészen tavaszinak tűnt és reméljük, higy a következő napokra jósolt naposabb periódus valóra válik. Most látjuk csak, hogy mennyire kivételes telünk volt tavaly, a viharok, a hideg elkerülték a szigetet, nagyon sokat napoztunk es tudtunk kint lenni.
A reptéren már mondták:
Andris: Erzem a tenger illatát a kevegőben.
Misi: Olyan halszagú a levegő.
És tényleg, minden olyan más illatú, eső utáni, párás, nyirkos, sós.
Ma Mdinaban sétáltunk, szülinapi tortát ettünk a várfalon, gyakoroltam a baloldali közlekedést jobbkormányos autóval. Csaba szerint ma ebben a szelesebb, cseperkélősebb időben többet sétált kint a levegőn, mint otthon egy hét alatt.

Március 16.

Jó volt visszajönni a szigetre egy hét után.
A levegő illata, a tenger látványa, a széles horizont, a színek, a kékek, a bárányfelhők, a tenger hullámzása, csobogása mind megnyugtat és feltölt.
Élvezni a szezon előtti nyugalmat, a kevés turistát, akik mind rád mosolyognak, mikor a parti sétán a homokon szembe jönnek.
Az esti hűvös levegőben jobban esik az alvás, a melengető, erősődő napsütés kikúrálja az otthon begyűjtött náthát, megfázást.
Van friss eper, narancs, articsóka és találtam helyi olívabogyót, ami sóssabb és olajosabb.
Hálás vagyok mindezekért, minden egyes napért, minden esti sétáért, amikor a hatéves futni tanít, köveken ugrál és rákokat les. Vagy a tengerhez beszél, a hullámhoz, hogy jöjjön közelebb, hogy lemoshassa a kezét. Vagy csakúgy magánban beszél, értelmez, megért, magyaráz.
És ettem angol reggelit az Armier Baynél 3,5EUR-ért és hozzá a cafe americano-t kisebb sörös korsóban kaptam.
Tegnapelőtt ketten is úsztak az öbölben, én még nem érzek késztetést ilyesmire.
És rendeltem helyi olívaolajat, drágán, de hát miért ne támogassuk a helyieket.

Máltai tél

Bocs mindenkitől, lassan angol módra csak az időjárásról társalgok.
Nyoma sincs annak a tavalyi télnek, ami az elmúlt 20 éve leghidegebb tele volt. Esőre, szélre, viharra készültünk. Helyette napsütés, lágy szellő és szárazság van.

A tavalyi máltai tél az egyik legcsapadékosabb, leghidegebb és legviharosabb tél volt.
1994 óta 2015 márciusa a harmadik legcsapadékosabb hónap volt és 1951 óta ebben a hónapban sújtotta a legtöbb vihar Máltát.
Újév éjszakája pedig mindenidők leghidegebb éjjele volt.

Most január vége va, a tél felét megúsztuk és egyelőre nem mutat nagy változást az előrejelzés. A Golden Bay öbölben szombaton többen is úsztak, mi pólóban napoztunk és a klímát, amit fűtésre használunk, alig kapcsoljuk be.
A turisták sokszor szandálban, rövidnadrágban sétálnak dél körül, a helyiek maradnak a csizma-kabát viseletnél. Vsak most tudják a téli ruhatáruk megmutatni, vagy tényleg fázósabbak.
Napközben 20 fok körüli melegek voltak, reggelre kb. 12 fok köré hűl le és a lakásban 17-18 fok van. Aztán besüt nap, vagy ha esetleg nem, akkor elkezdünk fűteni és felkúszik 20 fok köré.

Olvastam egy cikket, hogy ehhez hasonló szárazság, mint idén télen, majd 50 éve nem volt, a föld olyan, mint nyáron és a csapadékhiány miatt öntözésre kényszerűlnek a gazdák. Ez kevesebb és drágább gyümölcsöt jelent majd. A helyi narancs, aminek a héját nem kezelik, és emiatt figyelni kell rá, nehogy bepenészedjen, kisebb, mint az otthoni, de nagyon édes.
Az elmaradt hideg miatt sok kártevő sem pusztult el, ez is gond a termelőknek, meg nekünk is, hiszen több vegyszert fognak használni.